14. rész

Sziasztok!

Meghoztam a részt, viszont nem érdemelnétek meg..csak Nikiim. Köszi neked a sok komit...nah meg Dórámnak is köszönöm a komit. Viszont ha nem lesz minimum 5 komim akkor nem lesz rész sem egyhamar. Oké? Jah és most kiderül mi az a doboz. Nikii szívem te tudod, sőt te is találtad kixD

Na de nem dumálok tovább!Jó olvasást!

Puszi

Ezt nem hiszem el… pont erről gondolkodtam a fürdőben. Hogy még alig ismerjük egymást már is kétszer majdnem megtettük. És tessék, itt van a táskájában, egy doboz óvszer. Már is le akar fektetni… hát sajnálom Mr. Jonas, ma a kanapén alszik. Egymás után követi el a kis bakikat. Bár oké, nem ismer annyira, hogy tudja mit nem szeretek, de akkor is. Csak négy napja ismer. Kivettem a doboz és a már megágyazott ágy közepére dobtam, majd beadtam neki az alsógatyát, és mentem a konyhába. Mindig, amikor felidegesít valaki, eszek. De mégsem hízok el, érdekes, mi? Forraltam föl tejet, gondoltam, most jólesne egy kis tejberizs. Két adagra csinálom, hátha megkívánná, őfelsége is. Bekapcsoltam a tv-t, és elmentem a bokarögzítőmért, mert elég nehezen jártam már. Felraktam majd vissza a konyhába. Joe épp akkor jött ki a fürdőből.

-Mells, hová tegyem a törölközőt? – kérdezte, s még mindig haját törölgette.

-Majd be a fürdőbe. Rakd fel a mosógép tetejére. – mondtam neki nem túl boldogan, nem is nézte ezt jó szemmel, és elég hülye fejet vágott hozzá. Majd megrántotta a vállát, és bement a szobába. Kíváncsi vagyok, mikor veszi észre. Hát még úgy látszik, nem vette észre, mert nem magyarázkodva jött i a szobából. Én csak álltam a tűzhelynél, és kavargattam a tejberizst, közben bambultam a tv-re. Észre sem vettem, hogy mögém állt, és belecsókolt nyakamba. Libabőrös lettem érintésétől, de még mindig haragudtam rá!

-Mi finomat főzöl? – suttogta fülembe, majd újra csókot lehelt nyakamra. Térdem megremegett, és kapkodni kezdtem a levegőt. Most vagy soha Melissa. Nem engedhetsz neki. – mondogattam magamban. Elhúzódtam tőle, mire ő elég értetlen fejet vágott.

-Tejberizst. – válaszoltam ridegen.

-Most mi a baj?

-Semmi. Csak fáradt vagyok.

-Ahha. Persze. Na, mi a baj? – kérdezte és közelebb lépett, de én ezzel a mozdulatával távolodtam tőle.

-Kérdésedre a válasz az ágyon van. – mondtam neki hidegen. Ő csak nézett engem, majd elindult a szobába. Addig én tovább kevertem a kaját, mindjárt kész lesz, és akkor megnyugtathatom magam egy adag cukorral. De jó lesz! Kiöntöttem a tejberizst két tányérba. Az egyiket a pult mögött hagytam, a másikat vittem magammal a kanapéra. Épp, hogy leültem Joe jött ki a szobából, és nagyon gondolkozott, hogy vajon mit is mondjon. Nem erőltettem meg magam, csak néztem a tv-t.

-Melissa. – kezdte, de én félbeszakítottam, nem néztem rá csak a képernyőre meredtem, és ettem a kajámat.

-Majd ha összeszedted a gondolataidat, akkor mond. – mondtam és néztem tovább. Valami helyszínelős sorozat ment a tv-ben, azt hiszem a Miami helyszínelők lehetett. Épp a hullát keresték a kutyákkal. Valami nem stimmel. Kutyák… Kókusz! Basszus, kiengedtem a kertbe, és nem engedtem vissza. Felpattantam a kanapéról, és gyorsan a kert felé nyíló ajtóhoz siettem. Amint kinyitottam, csaholva döntött le lábaimról, és össze-visszanyaldosott. Nevetve küzdöttem le magamról, és ezekben a percekben nem is gondoltam arra, hogy Joe magyarázatára várok. Kókusz leszállt rólam, én pedig adtam neki enni, és inni. Majd én is visszamentem és leültem kajálni. Hát persze miért is kerülne el a sors… Épp egy olyan film ment a másik csatornán, amiben a lányt majd nem megerőszakolják, de egy irtó jó pasi megmenti, majd összejönnek. Érdekes egybeesés, mi? Itt ennél a pontnál kapcsoltam ki a tv-t és mentem be a szobába. Turkáltam egy kicsit a gardróbomban, és meg is találtam a nyári paplant, és egy kispárnát. Vettem ki hozzá huzatot és felhúztam. Kivittem a kanapéra és leraktam rá.

-Kókusz gyere. – szóltam kutyusomnak, persze magyarul, mire boldogan futott hozzám. Bementem a szobámba, még mindig ott volt az ágyon a doboz. Fogtam és vissza kimentem a szobából, és leraktam a kanapé előtti kis asztalra, majd sarkon fordultam és vissza bementem. Befeküdtem a pihe-puha ágyamba, és vártam, hogy Kókusz is mellém feküdjön. Mindig így alszunk, Ő szorosan hozzám bújik és összegömbölyödik, mint egy cuki kis sündisznó. Én pedig vagy simogatom, puha szőrét, vagy csak simán fekszek mellette. Ha nem lenne, mellettem már hiányozna. Sokan azt mondják, hogy hülye vagyok, hogy az ágyamba engedem a kutyát. De van, akinél még sokkal tisztább is a kutya. Jó nagy ágyam volt, így nem is nyomtuk össze egymást. Sőt még Joe is ide fért volna. Joe… igen, itt aludhatott volna vele, de ezt nagyon elszúrta. Amúgy is szűz, minek van nála óvszer. Oké megértem, hogy vesz magának, hogy legyen neki otthon, de miért hordja magával? Amúgy sem feküdnék le vele még egy darabig. Nagy a csábítás, de nem. Idő kell, ahhoz hogy egy kapcsolatban már testileg is együtt legyünk, és négy nap nem elég ehhez. Főleg úgy nem, hogy első nap nem jártunk aztán meg egy teljes éjszakán a pikkeltünk a másikra, és csak délután békültünk ki. Egyre jobban húzott magába az ágy, míg nem álomba szenderültem. És újra az azt az álmot láttam szemeim előtt. És már megint az-az álom. Mire kéne oda figyelnem? Mire akarnak figyelmeztetni? Nem értem. Megint ugyan azt álmodtam, de most kis híján, majd nem meg is haltam! Megint remegve keltem, és könnyek folytak végig arcomon. Nagy nehezen sikerült megnyugtatnom magam, majd felrémlett előttem a tegnap este, és újra potyogni kezdtek a könnyeim. Mire sikerült megnyugodnom, kimentem a konyhába, útközben láttam, hogy Joe még mindig alszik, így valamivel halkabban főztem egy kávét. Joe nem szereti, így elég volt a két adag. Teljesen kivagyok, szóval, jól is fog jönni. Kiöntöttem a kávét, és kimentem a hátsóteraszra. Beleültem a hintaágyba, de hiányzott valami. Tiszta ideg voltam, bementem a szobába, magamra kaptam egy melegítőt, a hajamat összegumiztam, és megmostam az arcom, csak hogy egy kicsit emberibb legyen a külsőm. Kb. 5-6 háznyira volt egy kisbolt oda mentem, és vettem egy doboz cigit. Nem cigiztem soha, nem voltam állandó dohányos. Csak bulikban, és rosszabb napokon szívtam el 1-2 szálat. Haza mentem, és ugyanúgy kiültem a kávémmal, és a doboz cigivel a teraszra. Gondolkoztam, közben elfogyott a kávém, és már a negyedik szál ciginél tartottam, amikor Joe jött ki tök álmos fejjel.

-Jó reggelt! – köszöntem neki, majd szívtam egy slukkot.

-Jó reggelt! Te cigizel? – kérdezte.

-Álltalában nem szoktam. Csak bulikban meg, ha ideges vagyok.

-Értem. Mikor keltél? – ült le mellém, és megnézte a cigis doboz tartalmát.

-Úgy háromnegyed órája. De az óta voltam lent a boltban is.

-Aha. És menyi idő alatt szívtál el ennyit? – mutatta felém a dobozt.

-Kb. Tizenöt perc alatt. Baj?

-Igen, mert miattam teszed tönkre magad. Melissa, én mindig magamnál hordok valamennyi óvszert, ha nem otthon alszok. Nem azért hoztam, hogy lefektesselek. – mondta teljes komoly arccal, és végig a szemembe nézett. Szemei alatt nagy lila karikák, ami arra utal, hogy Ő sem aludt túl sokat az éjjel. – Bármikor beüthet valami. Lehet, hogy lesz olyan, amikor azt mondom, oké tovább nem bírok várni, és megtesszük. De akkor sem szeretnék még apa lenni. Ugye megértesz? Húsz éves vagyok, a velem egykorúak, már nem szüzek, de én emiatt még az vagyok. – mutatott a gyűrűjére. – De bár ne lenne ez a vacak. Érted? – kérdezte egyre elhaló hangon.

-Igen. – adtam meg szűkszavú válaszomat. Majd elnyomtam a cigit, és vettem ki egy másikat.

-Kérlek rakd le. Már elmondtam mi a helyzet, ne gyújts, rá kérlek. Ez az egyetlen, amit utálok, ha egy nő cigizik.

-Az utolsó. – mutattam fel a szál cigit.

-Rendben, de nem örülök neki. – mondta majd közelebb hajolt és kisimította szemembe hulló frufrumat.

-Tudom. De muszáj volt vennem. Nem szokásom, de csak ez segített, normálisan gondolkodni.

-Sajnálom, hogy elszúrtam már az első estét.

-Nem a te hibád. Megbeszélhettük volna ahelyett, hogy elvonulok a szobába, és kiköltöztetlek a kanapéra. – simogattam meg mosolyogva az arcát.

-És rágyújtasz. – egészített ki.

-Igen és rágyújtok. – elmosolyogott, közelebb hajolt és megcsókolt. Csókunkat, mint mindig, Kókusz szakította félbe. Azzal, hogy kitépte Joe kezéből a cigis dobozt. Hát igen, nem adta vissza.

-Kókusz add vissza. – próbáltam kivenni a szájából, de nem sikerült.

-Látod, neki sem tetszik, hogy cigizel. – ölelt át Joe, miután Kókusz elszaladt a dobozzal. Kezét derekamra rakta, és lehajolt hozzám. Szenvedélyesem kezdett el csókolni, már alig bírtunk magunkkal, amikor Ő hagyta abba.

-Azt hiszem össze kéne szednünk magunkat. – mondta majd lehajtotta a fejét, és megpillantotta a cigit a kezemben. És persze ki is vette az ujjaim közül.

-Héé… azt mondtad ezt még elszívhatom. – kapdostam keze után, de jó magasra tartotta.

-Nem, mert utána még több kell. – mondta komolyan.

-Ha kellene, sem lenne több a házban, mert Kókusznál van. Amiről már biztos, hogy lemondhatok, mert elásta a kertben valahol. – érveltem magam mellett, és el is értem vele célomat.

-Rendben. – engedte le kezét, és átadta nekem.

-Az utolsó. – mondtam neki, de nem nagyon hatotta meg.

-Szavadon foglak. – mondta, majd adott egy puszit a számra és bement.