-Nem Nick, hagyj elmenni. Nem érdekel, hogyan könyörögsz, csak engedj el. – kiabáltam magamból kikelve egy meleg tavaszi napon.
-De Mells, Joenak, és Caitlinnek szükségük van rád. Nem hagyhatod itt őket, még pár napra sem. – fogta meg kicsit erősebben a karom.
-Tudod kinek van még szüksége rám? – sziszegtem arcába. – Annak, akit porig aláztál. Akit megcsaltál, azzal, akit a legjobban utál. Akire hónapok óta nem gondolsz, miközben mindenkivel kavarsz, akit az utadba fúj a szél. Okosabbnak hittelek Nick Jonas, de nagyot csalódtam benned. – szorítása gyengült karomon, majd kezei teste mellé hullottak, Ő pedig üveges tekintettel nézett maga elé. – Joe pedig tud arról, hogy el akarok menni, megbeszéltük. Ne foglalkozz a dolgaimmal. Törődj inkább a terhes kis menyasszonykáddal. – ezzel fogtam magam, megfordultam, és ott hagytam egyedül. Remélem, elgondolkozik a dolgokon, és jól dönt, bár az Ő helyzetében ez már képtelenség.
Három óra múlva már a gépen ültem, és a felszállásra vártam. De az idő, nagyon lassan telt. Idegölő hosszú órákat töltöttem el a repülőút alatt. Próbáltam aludni, de nem ment. Mert ahányszor lehunyom, szemem az a borzalmas kép jelenik meg előttem, ahogy Sellt láttam pár hónapja. Szegény teljesen kikészült Nick miatt. Nem aludt, nem evett, és már kórházba is kellett vinni. Már eltelt másfél év, mióta Selly meglátta Nicket Selena Gomezzel csókolózni, de még mindig nem heverte ki. Hogy is heverhette volna ki, amikor a világot jelentette számára.
De hogy mi történt abban a másfél évben? Én elsősorban, mint gyanakodtunk terhes lettem. Amikor Demi lelökött a lépcsőn, azon az estén, amikor a Double JB koncert volt, akkor nem vetéltem el. Rá nyolc hónapra megszületett a kislányunk Caitlin Jonas július 16-án, aki már 9 hónapos. Tündéri kislány a szemét az apjától örökölte, viszont nagyon nyugodt, ami meg is lepett minket, mert egyikünk sem valami nyugodt lélek. Kevin, és Dani lettek a keresztszülei, és az egész család odavan érte. Szinte mindig körül ugrálják. Hiányozni is fog, de most muszáj volt ott hagynom Amerikában. Selly két hónapja visszaköltözött Magyarországra, azóta nem láttam, és az édesanyáék szerint elég rossz állapotban van. Ezért is kérték, hogy ha tudok, akkor menjek vissza egy kis időre hozzá, és próbáljam meg talpra állítani. Ez a kis idő, egészen pontosan egy-két hét lesz. Ami nekem borzalmas hosszú lesz. Távol leni Joetól, és a lányomtól nagyon nehéz lesz, de meg kell tennem a legjobb barátnőmért. És ha minden jól megy, akkor visszaviszem magammal Amerikába. Ott legalább szemmel tudnám tartani, én is a családommal lennék, és Ő is velünk. Sokat beszélünk telefonon, és mindig elmondja, hogy nem érzi jól otthon magát, és vissza akar jönni. De fél attól, hogy ha újra szemtől szembe kell állnia Nickkel akkor nem tudná tartani magát. Nick, meg… Nick teljesen leégeti magát, a bandát, a családját, mindenkit, akivel kapcsolatba kerül. Összeállt Selenával, és most gyereke lesz, és hogy ne legyen belőle botrány el is jegyezte. Selena meg csak kihasználja, a bankszámláján, már alig van valami, mert minden nap egy halom táskával, és ruhával jár haza. Denise-ék már nem tűrik, így Nick kénytelen volt venni egy házat maguknak. Az a szoros, és őszinte barátság is, ami volt kettőnk között, már régen megszűnt létezni.
Ez idő alatt Kevin, és Daniella összeházasodtak. És Ők is várják a babájukat, aki ha minden igaz, fiú lesz. Szegény Kevin eléggé meg van ugráltatva, mert ha Dani megkíván valamit, akkor rohan, de az a gáz, hogy abból a kajából, csak egy harapást eszik, és máris lerakja. Ami viszont tök cuki, hogy együtt hízik Danivel. Picit megpocakosodott, de elkezdett gyúrni, és gyorsan adja lefelé a kilókat. Én meg… Joe bánatára cigizek az elmúlt időben. Kikészít, hogy nem tudom, mi van Sellyvel, és ezért gyújtottam rá. Nem szívok sokat, naponta pár szálat, de már ezen is veszekedtünk sokat. Szeretnék leszokni, de amíg Sellyvel rendben nem lesz minden addig nem megy.
A gép leszállt, lassan sétáltam a repülőtéren, ismerős arc után kutatva, de nem találtam senkit. Azt mondták, hogy küldenek értem valakit, de nem mondták meg konkrétan, hogy ki lesz az, az illető. Hát félóra múlva sem volt senki, aki az után érdeklődne, hogy én lennék-e az, akit haza kéne fuvarozni, így kisétáltam a reptérről, és fogtam magamnak egy taxit.
Egyenesen Sellyékhez mentem, nem kellet sokat utaznom Pestről, így félórán belül ott voltam. Irma néni nyitott ajtót, Selly anyukája.
-Szia Melissa. Jaj, de rég láttalak már. Olyan jó, hogy végre itt vagy. – mosolygott rám, majd szorosan megölelgetett.
-Csókolom. Jó végre szilárd talajon lenni. Selly ébren van már? – kérdeztem mosolyogva, hisz itt már reggel volt javában.
-Nem, még nem, de ha szeretnél, felmehetsz hozzá.
-Nem, hagyom inkább aludni, sosem szerette, ha felkeltik. Hogy tetszenek lenni? – kérdeztem immár a konyhából.
-Köszönjük, jól, de nagyon aggaszt, hogy Sellyt megint padlóra vágta egy fiú. Remélem, most nem csinál majd semmi hülyeséget. – sóhajtott egyet. – Kérsz egy kávét?
-Igen, köszönöm. Hosszú volt az út, és még aludni sem tudtam…
-Megint az az álom?
-Igen, és nem tudom, hogy mit akar jelenteni. És az álom mellet, ott lebeg szemem előtt Sell, ahogy pár hónapja láttam összetörve. – temettem arcom kezembe, s lekönyököltem a pultra.
-Szerintem beszéljünk egy kicsit másról. Rendben? – simogatta meg vállam kedvesen.
-Rendben. – mosolyogtam rá, és pár perccel később kávéval a kezünkben ültünk le a nappaliba.
-És, hogy vagytok? – kérdezte mosolyogva. – Tudsz képet mutatni Caitlinről?
-Igen, tudok. – mondtam, és előhalásztam a telómat a zsebemből. Kikerestem egy képet róla, és megmutattam. A képen Joeval volt, kb. egy hetes kép lehet. Óriási barna szemekkel ül az apja ölében. Haja hosszabb, mint a legtöbb ilyen idős kislányé. Haja pálmafába gumizva fejetetején ágaskodik, és édesen mosolyog a telefonra. És, hogy ne maradjon ki Joe bolondossága sem, az Ő haját is be kellett gumizni. Igen, a Joe-ét… mint egy nagy gyerek.
-Jaja, istenem milyen édes… édesek. – nevetett fel Irma néni, és visszaadta a telefont. – Mennyi idős is?
-9 hónapos... A másik meg 21 éves lesz. – válaszoltam nevetve.
-A szeme az apjáé, viszont pont olyan szép, mint az anyja.
-Köszönöm.
-Danielláék, hogy vannak?
-Jaj… Dani nagyon kívánós, és ezt szegény Kevin szívja meg. Viszont Kevin Danivel együtt hízik. – nevettem fel.
-De ne feledd, hogy veletek is ez volt.
-Oké, tényleg így volt. Kicsit megugráltattam Joet.
-Kicsit??? Minden öt percben a boltban volt.
-Igaz… de megérdemelte, már ha szenvedtem 9 hónapig, meg még jó hát óráig a gyerekével, ennyi nekem is kijár, nem?
-De. Hisz mindig a nők szívnak.
-Pontosan. – még beszélgettünk egy kicsit, kimentem szívtam egy cigit, majd visszamentem a házba, és egyenesen Selly szobája felé vettem az irányt. Lassan benyitottam, és bementem a szobába. Megfordultam, mindent hallkan csináltam, nehogy felkeltsem, de már ébren volt. Borzalmasan nézett ki. Arca beesve, szeme alatt óriási karikák, és csont sovány. A sírás kerülgetett, hogy így kell látnom. Oda siettem hozzá, és szorosan megöleltem. Visszaölelt, de nagyon gyengén. Alig volt benne erő. Egy könnycsepp folyt végig arcomon, melyet követett még sok másik. Ott sírtam percekig a karjában, és Ő is az enyémben.
